Én,szeretlek,téged Lovasi István az új albumról: "Egyszer egy előző lemezünk kapcsán készült interjúban megkérdezték a gitáros Kispál Andrást, miben más és mennyiben hasonlít ez a lemez az előzőekhez. A válasz: -Annyiban hasonlít, hogy ugyanazok az emberek játszanak rajta, és annyiban különbözik, hogy más számokat. Elég jó közelítés ez egy soklemezes zenekarnál, de azért mégis, mit mondhatnánk még? Nem ugyanazok játszanak (csak), hiszen két dalt is vendégművész énekel, az első cím nélküli tracket, Csík János a róla elnevezett zenekar prímása énekli egy kecskeméti tükrös tornateremben miközben az ajtóban bebocsátásra vágyó érett szépasszonyok kívántak aerobikozni, a "Vackolj belém” című dalt pedig a zeneszerző(!), Leskovics Gábor (Pál utcai fiú) vendégénekli, a lemez elsőként elkészült dalaként, 2003 novemberében rögzítettük Dióssyék csopaki nyaralójában.Talán ebből is kiderül, hogy van még egy komoly különbség az eddigi albumaink és e között az album között: nem "igazi”stúdióban készült. Tavaly ősszel kezdtük el, és egy-egy szabad hétvégén –hét elején különböző üres nyaralókban (ott nem zavart senkit a dobolás), koncertek előtt -után a koncerthelyszíneken (Csongrádi Műv.Központ, JATE Klub) és végül a próbahelyünkön Pécs szélén, Patacson rögzítettük saját eszközeinkkel a felvételeket. Ezzel két célunk volt:megőrizni a dalok születésének örömzenés, spontán hangulatát, illetve megtalálni azt a nem manipulált hangzást, ahogy a mi fejünkben szólnak ezek a dalok. Ezzel talán először(kivéve a hangrögzítés első hősi évtizedeit persze) Magyarországon mi adunk ki olyan albumot, amely "otthoni” körülmények között készült, és nem(!)tartalmaz máshonnan vett hangmintát, ugyanakkor reméljük, hogy megüti azt a színvonalat, ahogyan egy felvételnek szólnia kell 2004-ben.(Igaz sound -etalonjaink mind sokkal régebbiek ennél, finoman szólva nem vagyunk a stúdióvarázslat és a hangfelvételmanipuláció vad hívei.) Talán ettől is, egy barátunk szóhasználatát idézve ”bevállalós” lemezt készítettünk, és úgy érezzük még sosem lett ennyire egységes lemezünk, amely hangszerelésében-hangzásában, szövegeiben, borítójával ennyire egy irányba húzna, ugyanakkor reméljük kibírja azt a zenei eklektikát, amely a munka kezdetétől célunk volt. Egy olyan képzeletbeli válogatáslemez volt a terv, amin a kedvenc stílusainkban játszanak kedvenc képzeletbeli zenekaraink, (nem mindig)képzeletbeli teremtményeknek. Tudtuk, hogy úgyse fogja játszani a Danubius Rádió, úgyhogy a rádióbarátság nem volt elsődleges szerkesztői szempontunk, inkább azon igyekeztünk, hogy magunkat is meglepjük, mi mindent tudunk találni ami szép."