Holdfényexpressz
Lovasi András: ének, basszusgitár Kispál András: szólógitár Tóth "Csülök" Zoltán: dob Dióssy D. Ákos: billentyűs hangszerek, vokál Vittay Ferenc: gitár, vokál Ágoston Béla: szaxofonok, klarinétok Tímár Albert: tuba	Én is azt szeretném Mindegy csak valami szóljon JE Egy hülye gitáros szólózzon JÓ Rólam úgysem énekel senki mit tudják Hogy én mit gondolok mit érzek Nehogy már kiszámítsatok Amit szerettek én is azt szeretném Amit szerettek én is azt szeretném Amit mindenki gondol JÓ Amit mindenki használ SZÉP Amit mindenki képzel hát… Én is azokat azokat is én Amit szerettek én is azt szeretném Amit Ti szerettek én is azt szeretném Ti meg azt hiszitek biztos Hogy üzenhettek énnekem Pedig azért vagyok csak itt Mer' olyan sokszor mondta a TV-be Mindegy csak valami szóljon JE Egy hülye gitáros szólózzon JÓ Szíven vagyok találva Mikor éneklek a tömegbe Ha akarjátok hatással Lehettek rám nekem mindegy Amit szerettek... (sokszor) Kinn álok a ház előtt Kinn álok a ház előtt lépéseket hallok Bizalmat gerjesztek beengednek és ott majd a bajnok Rendet rak összehúz egy nagyobbacska halmot Belőletek emberek akik bennt a házban laktok Csak vicceltem de közben el is felejtettem Mér jöttem mondottam ember bízva bízzál De ne bennem a szememben a fekete összeszűkűl Amikor engedem kifelé a testzsákból a lelket Na és most szeress Próbáld hogy szeretsz-e Próbáld hogy szeress Legalább te Csak az autóban meg a házban vagyok Biztonságban mindegyikben van annyi gomb Amivel eltelik az a kis idő nem engednek senkit Se közel és nem engednek sehová el titeket Sem csak gombokat nyomva várjátok hogy jöjjek Na és most szeress... Kinn állnak a ház előtt lépéseket hallok Be fogom engedni és ott majd a bajnok Kereszt helyett a mellemen összekulcsolt kezem alá Rakja a távkapcsolómat néha boldog voltam azért Pedig nem is az volt a cél Csak hogy szeress Próbáld hogy szeretsz-e Próbáld hogy szeress Legalább te Ha az életben Ha az életben nincs már több móka meghalunk Mintha nem volna több dolgunk a világba és édes Lenne a halál hát ilyen értelembe énekeljük el Azt hogy vége nem járunk ki többet rétre nem Úszunk többet a strandon és nem Borozunk többet a gangon nem mondjuk nőknek Hogy szép vagy ők a farkunkra azt hogy de szép Nagy nem süt a nap be az ágyba mint az athéni Hotelszobába nem mosol bugyit hogy tiszta legyél Az Akropoliszra ha felmegyünk és ott a csikket A városra pöccintjük és a viccek se lesznek Már a nevetések is rövidülnek ahogy az élet se Kéne már a halál után nekem már úgy igazán Mindent bele Nekem csak arra jó minden ám hogy az agyam Eltömjem és közben ne halljam saját magam Mindenen van egy gomb csak az legyen benyomva Hogy az adását mindenki ide bele nyomja Mindent bele a fejembe be Mindent bele a fejembe be A tiszta űr a néma csend hogy egyedül kell Lenni Megriaszt: ez nem beszél - ebbe nincsen benne Semmi Mindent bele a fejembe be Mindent bele a fejembe be Jó ezeknek érezgetnek és szart Eszegetnek és elemzik is majd Hogy mér ilyen mér olyan mér amolyan A kis kula meg a nagy szarfolyam Szívrablás Hülye voltál mondom magamnak majd ha ez elmúlik Csak múlna el már nem is én vagyok ez már Csak szerettem volna ha velem is van ilyen És most benne vagyok még sosem volt sűrűbb homály Pont az az egy az az egy ötven darabja az kéne Elvinném s ha nem akar meghalni a többi jön el érte A szíve egy dobozban bársony közé És kopognak az ajtóban áll én meg örülök hogy itt vagy Gyere be mit hoztál ide csak nem hiánytalan Mindenem itt van csak a szív kéne ami még nálad van Azt nem adom mert te azt örökbe adtad szólok mérgesen S becsapom az ajtót felőlem meghalhat Aztán megbánom: tessék a sajátom nesze az itt van Dolgozzon az benned szolgálja életed amig van Hülye voltál mondom majd ha ez elmúlik Csak múlna már el nem én vagyok ez már Nagyvárosi románc Nagyváros bevette nagylányt Kellett a levesbe a szárnya Ablakot nyit és amitt főzött Azt kiönti a félhomályba A gőz elszáll és a járdán Ott marad a sűrű leves Aztán néhány nagyobb darab Feláll és új életbe kezd Először is új külső kell Ruhát kap a konzervgyárba És munka után lezárt szívvel Ül be egy jobb ételbárba És hazafelé a kapualjba Kitámad a bőrkabátt rá Hogy ő még soha és senki őt nem És a fiatal konzerv nyílik könnyen És most jövök én arra éppen Taxival elviszem haza Szeretlek modom ő meg mondja: Szeress nyugodtan majd nem Figyelek oda Csak csendben most suttogd Most el fogom hinni Látod ünneplőben vagyok Pont el akarlak vinni Valami napsütötte helyre Szép fehér ruhába Nagy hűvös szőlőket Raknék be a szádba Aztán még lelőnék Valami nagy káros állatot Mennyire szeretnél (szeretnéd) A kis vér meg a puskaporszagot Éreznéd rajtam De éjjel nem zavarna Könnyű textilek közt Forognánk s hajnalba Innál a boromból én a Cigidből szívnék És mondanád hogy soha Ne menjünk el innét És nem mennénk Itt laknánk Valami olyat biztosan találnánk Aminek nincs vége vagy még sokára Érnénk a végére Csillagközi bál Táncolj látod más is táncol Szép a Hold is más is nézni De csak hamár bepasizott Nem vendégségben vagy itt a Földön Élet folyik mér' ne Fürdenénk a sűrűjébe Ma bálba megy egész tejút és senki nem a régen megúnt Pörgést és keringést járja hanem mind bevadult Hát járjuk ahogy minden járja csináld ahogy mind csinálja Dalt írok belőle és elé neklem neked hátha mindenkinek Tetszik az a nagyon szép rész benne hogy úgy játsz a szívemmel Mintha nem is lenne benne semmi sem csak üresen állna Mint a didergő királyba (a sajátja) de percenként Néhányszor azért még megpróbálja hogy hátha Mert könnyű úgy szeretni mintha nem is Lenne egymáshoz rendelve semmi és Minden mehetne ahova csak akar Akkor nem lenne összejárva Újra és újra sok Régen megúnt csillagpálya Tesis a világ Régen még csak a Testnevelés Szakos hallgatók tudtak szépen Élni de ma már mindenki ha jót Akar magának megyen mint állat Éjjel bizonyságot tenni hogy közel a Vég de előtte még jó lenne szeretni Tesis a világ Valami imát motyogj El a WC-be aztán csináljad tovább Már délután Már délután elszívtam s utána mondtam a csajomnak Legyen ez ilyen nap sötétítsd be ablak angyal vagy Kapcsoljuk be TV-t nézzük a felhős ég hogy szalad Ottan a spektrumon utána megdugom míg guppikat Bökdösnek a szálkák ha csipkedik a szárnyát egy hal Dögnek ottan a Duna TV-n nemkaptak hétvégén eleget Az erkélyen muskátlik ott eszünk szalámit Magába meglátszik lehellet a légző rendszered Ahogy csinálja az oxigén ellátást fenntartó Légmozgást jaj de szép ez a kis élet hogy ilyenbe Nem téved és szép zenét rakok be és zenél a Belseje is ám a hasadnak a fejemet ráhajtom És hallgatom hallgatom ott bent hogy vagy Az utolsó aktus a földön Szeretkezni voltam Majd od'adom videon Holnap fogják adni Egy német adón Nem tudtuk előre Se a nőm se én Hogy kamerák figyelnek Mindent a serény Éjjeli őr hívta a számot Mikor a monitoron Mozgást látott Mer' akkor már régen Nem is történt semmi Se baszás se ölés Amit érdemes fölvenni És most meg ÁÁ - Mondja a csajom ÓÓ a monitoron Nem volt senkinek kedve Semmihez itt a földön Csak a műholdak tömörültek Fölénk és a holdon A felső tízezer azt Figyelte hogy Annyi év után Megint beverte Egy srác nem volt Olyan nagy szám a Dolog de húst Olyan rég láttak Hogy minden Bepárásodott És kikockázták ott A csajom arcát és Vele mondták azt a Magánhangzót hogy: ÁÁ, ÓÓ Kólagép Szádba rágtam jól elmondtam Amit elmondani nem lehet Azt gondoltam élvezed majd Hogy a felvázolt esetek Nem a te bőrödre mennek Nem kell hogy beleengedd Magad a fortyogó barnás zöldes lébe És most meg azt mondják Hogy bocs de mégis kéne Ne sírjál ne is nedvezz Ne nyúlj a régi sebhez Ne vérezz ne izzadj Ne köpködj hogy na most mit vagy Úgy oda élj szárazon a test kis sziget Maradj azon lelkecske tengerre Néző szobába alszol máma A sós pára a könnyű ködök A felhőjáték a felhők mögött Égi tenger tejszínputtók A fémen harmat ha van egy kis apród Azt a kólagépbe kéne dobni Levet ereszt a lélek most mi Itt a baj a földön vagyunk Itt nem szégyen ha mindent hagyunk Folyni a föld csak nyeli ha vér Ha harmat mindegy neki itt minden Megvolt tényleg igaz a Lándzsahegyre rászúrt szivacs Ugye elalszol ma drága Ha nem is vígasztal senkise máma Tudom menni fog nélkülem is Tudom hogy tudod Éjjeli nyugtató Most már el fog múlni Nem lesz semmi baj Jobb lesz és aztán kicsit Megint jobb lesz Régóta fontos hogy vagy Mindegy mit akar Az a sok ellenség akit Neked ereszt Az élet de én vagyok az őrangyalod Kezemben felhúzott kalasnyikov ragyog A nap kel fel éppen a hátam mögött Nagy fehér szárnyakkal ott körözök A szobában éjszaka Te álmodsz és fasza Dolgok pörögnek végig az agyadon Éppen lepkét kergetsz amikor Felkelt a suhogó szárnyam árnya a faladon De ne félj ez én vagyok az őrangyalod… Ne félj ez én vagyok az őrangyalod Azt szeretnénk hogy neked ne legyen semmi bajod Sőt inkább jobb legyen mint a többinek Senkit ennyire nem szerettek (A Földön) Mindent szeretsz majd Minden meglesz párszor Mások által szépnek mondott életed lesz Aztán kilépek majd a fehér angyalcájgból És felhúzom a szőrös patás másik jelmezt De ne félj ez is én vagyok az őrangyalod Ne tegyél hirtelen mozdulatot Tudod kezemben felhúzott Kalasnyikov ragyog Űrtúrista Eddig egyedül tűrtem az űrben és most Bárki jöhetne már ugye nem hitte el senki Hogy meghalni muszáj az én őrangyalom Egy barom elzavartam már rég engem ne Mentsen meg senki akit én szeretnék Hatalmas ágyban hófödte csúcsról egy Néger nővel lecsúsztam s újból hozatni Bárból az ikrás szendvics locsolni nőre Pezsgőt mer szexis csak túristának jó A világba soha nem állni csak menni Hátha közbejön egyszer valami fontos Amúgy meg várni hátha majd most hol Az élet olyat hogy halál a vége Ott nem emlékezni másra csak szépre Én meg egyedül tűrtem az űrben és most Bárki jöhetne már ugye nem hitte el senki Hogy meghalni muszáj az én őrangyalom Egy barom elzavartam már rég engem ne Mentsen meg senki akit én szeretnék Csak Ziggy nem jött a héten hogy átintsek Neki hogy visszaintsen hogy érti hogy értem Mér repül ilyen gazdátlanul már nekem Esik szarul Múlató Életbe maradunk bebábozódunk, találunk valakit Valamit mondunk neki hogy úgyis mindegy hát gyere velem Halálig jobb híján leszel-e, nem lesz egy fáklyásmenet Tudod mibe kerül annyi fáklya? Hát te inkább csak Belül gyújts egy gyertyácskát minden napra egyet Néha majd elfújom olyankor szeretlek a sötétbe Csöndesen látod a testnek is jó, a léleknek meg egy Kép a sötét mellékhajó oldalán vagy a gyüliben az Aznapi csodán csüngeni mint Évának az almája a fán Amely a fajtánkat gazdátlanná tette hogy akármit fog Az kéri hogy eressze, mink meg csak szoríjjuk hogy érezzük Hogy meleg, hogy nem vagyunk egyedül nosza öleljetek meg! Addig is kalandos a TV-ben az este töltök pohárba, hogy valaki Szeresse szegény főhősnőt hamár a főhős nem ér rá mert a Világot pelenkázza éppen be hogy ne potyogjon rá a szar Mindenre, száraz fehér de amúgy mindent szeretek, néha Karácsony térdemre gyereket, szép betegségeket nevelünk majd Magunkba csendesen megvárjuk míg eldöl a gomba a rexasztalon ha egy Bátrat lökünk aztán oda se nézve a padlóra köpünk ennyi Volt tényleg tényleg csak ennyi sakkban csak paraszt kártyába Betli -> Vége az egésznek