Happy Borzday

Ágoston Béla: alto sax, tenor sax, klarinét, dorombének, dudaszinti) Bräutigam Gábor: dob Dióssy D. Ákos: billentyűsök, vokálka Hárságyi Péter: ütősök, doromb, ének Kispál András: gitár Leskovics Gábor: 12 húros gitár, vokál Lovasi András: basszusgitár, ének Ózdi Rezső: basszusgitár Vittay Ferenc: gitár, ének

Helló Helló, hogy vagy? Jó hogy vagy És ha azok a szavak elfogytak Amiket eddig használtál Hogy elmondjad, hogy hogy voltál Majd én fogom a szép szavakat A nyelvedre ráhelyezni Beszélj velük, hogyha tetszik Te meg kérded hogy szeretni Úgy kell-e hogy sokszor mondom "Szeretlek" meg más ilyenek Minek masni nyers húsokra Mondd meg nekem, én figyelek Látod én már nem beszélek Fontosat meg ami számít Én már nem - csak pár kocsi az Ami elhúzva még megvilágít Bennem többet ne nézd magad Medencém alján törött tükör Mondják, hogy a lélek halvány De hogy szív alakú - Ugyan mitől? Úgy haladok e néma árnnyal Ahogy halak lent haladnak Nincsenek már hatásai A rá kigondolt szép szavaknak Tesis a világ Régen még csak a Testnevelés Szakos hallgatók tudtak szépen Élni de ma már mindenki ha jót Akar magának megyen mint állat Éjjel bizonyságot tenni hogy közel a Vég de előtte még jó lenne szeretni Tesis a világ Valami imát motyogj El a WC-be aztán csináljad tovább Bársonyfüggöny Készültem én eleget, Másra mint ami aztán lett Bordó függönyök mögül Néztem a mindeneket Mentek végtelen sorba Mindenen túl, mindenen túl Közéjük szédültem mert A Minden vonzó nagyúr Ezernyi bársonyfüggönybe bele-beleszúrtak Kibuktak mögüle mind akik odabújtak Nézd rózsáim A napnak szerepelnek A mélyben halaim Kenyérbelet esznek Gyönyörű kertem van Ott fekszem egymagam Hatalmas kertem van A fűben egymagam A honi csillagászat fejlődése Nézem, ott a Hold Némi alkoholt Fogok inni Hogy úgy legyen, mint régen Amikor ott ültem Régi estében Nővel tó mellett De most valahogy nem megy Pedig a Hold most is ott van Ahol akkor megmutattam Felkelek a földről Leporolom magam Látod, ott a Hold Amott meg a Nap van És itt jövök én is Látom, Te sem vagy rest Elindulunk miként Az égen az a két test Úgy gondolom modelleztük Hogy mozoghat minden együtt A világűr az némi anyag Meg a semmi keveréke Mondtam még akkor este Bele a lány szemébe De a kutatások mai fokán Ezt már nőnek nem mondanám Mert én akkor még jelentést Kutattam jelenségben Körbejártam, megvizsgáltam De ma már csak nézem Hogy fénylik most is a Hold És eszembe jut milyen fura Azt mondják, hogy régi rokon A puna meg a luna Húsrágó, hídverő És most nincs más, hát jöjj elő Húsrágó, hídverő, félkarral ölelő Itt elveszett este egy bogár a testbe Hogyha új trükköt nem csinálsz Holnap kijön egy óriás Téged megesz, engem elás És nem csinál semmi mást Ez a kurva nagy óriás Mindentől messze, a szívhez közel Csinálj csodát, én meg elhiszem Hogy kell egy rendszer, ami nem mozog És megígérte Anyu is, hogy megkapod Mert a karod csak egy holt ág, vágd el és szaladj Egyvonalban vannak most a szíved meg az agyad Húsrágó, hídverő ne sírj a versen Én idáig jöttem, most dolgozzon a lelkem Napos oldal Nem zavarta ma semmi a napot A csajom - ha van - a két lábára áll Ujja a szájában - nem vérzik ne félj Csak megáll és barackos kert a nyár A kertek alatt volt kihűlt a róka Kardigánt kötnek a tyúkok neki A legöregebb madár ha felszáll a buszra A szatyrát a lábaid elé teszi Napos oldalon áll... A kertek alatt volt kihűlt a róka Kardigánt kötnek a tyúkok neki A legöregebb madár ha felszáll a buszra A szatyrát a lábaid elé teszi Pedig Te még a meteorológusok Kabátjában is fázol S ha az eső eláll Te gondolatban tovább ázol Sültkrumpli Ma még a sültkrumpli meg a rántott hús Mentén zöldül az élet De a horizonton már masíroznak Az új keretlegények Fegyvernemek, Szupermenek, Terepjárók, a nő mint Terep Ajzószerek, Ablakkeret És rutinból az égre mered Mindenki ha e kettő egyszerre jelen van kellő Mennyiségben és az élet kék Vizét mások is szelik még Tvinpiksz, Medmex, Dándog, Betmen Redbull, Pitbull, Plusz a Testem Más elemekkel tesztelget engem Mikor elvegyültem a lélek kivált Várúr lett és most messzi lát A messzelét bárszékén ül temperált Itala van és átélten egy jellemet Formáz ruhámhoz éppen Két kis érzés között a szégyen Hogy csak ekkora az érzésem kérem De az a nehéz gyerekkor Még meghatároz ilyenkor Mit tehetnék, széttárom a kezem És elmerengek máson meg ezen Mit tehetnék, széttárom a kezem Mikor elvegyültem a lélek kivált Volume Tekerd meg a volumét Attó vad és Azt mondják, hogy jön a vég És kell a nagy Hangerő, hogy meghallják A többiek Eljönnek és mindenki Ölre megy Tekerd meg a volumét Attó vad Azt mondják, hogy ezredvég Lesz és az Lesz a világ vége is Hát lehet De nevetnék, ha bejönne Emberek! Inkább 2001 vagy 2002 Lenne jobb Tekerd meg a volumét Hadd legyen nagyobb Hangerő Tekerd meg a volumét Attó vad és Azt mondják, hogy jön a vég És kell a nagy Hangerő, hogy meghallják A többiek Eljönnek és mindenki Ölre megy Tekerd meg a volumét Azt a kis gombot Mindenki majd látja Hogy te komolyan nyomod Ezt a dolgot Lefekszem a hóba Haaaaaaaaaaaaaa Lefekszem a hóba melléd Nyakamba összeér a víz Szilvamag kékül, Márta vár, tavaly is Magas volt a hó Napvégi úton Csak a te autód megy el A fák között én már nem nézlek inkább Nézd milyen a hold, a hasadra folyt És felfestett rád egy felhőntúli mintát De mikor minden elhallgat Trombitám más hangnemben szól Szilvamag kékül, Márta vár, tavaly is Magas volt a hó Napvégi úton Csak a te autód megy el A fák között én már nem nézlek inkább Nézd milyen a hold, a hasadra folyt És felfestett rád egy felhőntúli mintát Éjjeli lámpa Íme ég éjjel a lámpa Ha a fényében bárki Találna valamit, az szóljon énnekem Biztos én is azt keresem, és ha nem Tetszik neki amit lát Legyen ez privát vélemény Ne tudja meg a nagyvilág Hadd keressem csak tovább Le nem veszem a szemem róla Egy kis kihagyás elég volna Hogy a titkát kifecsegje másnak Pedig ezért a titokért otthon engem várnak A szekrényből kiveszed a szárnyad Falról leemeled a kardod És éjfélkor kiszállsz az ablakon És élvezed, hogy a többi baglyok Elejtik a pockot ha meglátják Milyen célokért szállsz harcba Ma még kiismerheted a lámpát Holnap belenézhetsz a Napba Ha a síelő lemegy A hegyről a völgybe S nem talál már helyet Ami lentebb lenne tőle Megáll akkor várván Egy tektonikus mozgást Ami megemeli őt is És a szájához egy forrást Persze hogy csak tiszta Forrás jöhet szóba Legfeljebb ha piszkos Lefekszem a hóba Legfeljebb ha piszkos Lefekszem a hóba Autók a tenger felé Autók a tenger felé Mennek el a mi utcánkban Mindenki integet a saját kapujában Odaérnek befekszenek Az ég a alá aztán ott meg Felhók mennek el nagy hallgatásba Úgy lelökné a hasamról a síndarabot Az a gyenge ritmus a szívém alatt Megrázom a gyufát, feljön a nap Néhány régi mozdulatra A hullámok is sorba állnak Labda, madár és az iőó szállnak Kinek kell egy játék amiben A csillagok mind kövek Föld, kaland, ilyesmi... Szép szavak mind jöhet Úgy lelökné a hasamról a síndarabot Az a gyenge ritmus a szívem alatt Megrázom a gyufát, feljön a nap Autók a tenger felé Mennek el a mi utcánkban Mindenki integet a saját kapujában Kinek kell egy játék amiben A csillagok mind kövek Föld, kaland, ilyesmi... Föld, kaland, ilyesmi... Szép szavak mind jöhet Tingli-tangli Nem én vagyok a nagymamád De ha gondolok Rád megállok Ő biztos a bérlettokban hord Te meg vasárnap eszed a palacsintát Potyogtasd el a nápolyi-morzsát Rajzolj pöcsöt a plakátnak Sínek hosszán moccan a MÁV Tanítható olajfolt a mamádnak A TV-ben nézed a szaxofonost És azt gondolod, hogy de jó neki A kádban fröcsölsz és eljátszod A tenger a partot hogyan veri Ugye milyen jó most forogni a napon Az arcodon elkent szúnyogtetem Ha akarod a szárnyait rádrakhatom A tojásait meg majd elültetem És én utállak mert egyedül vagy És egyedül vagyok mert utállak A tévét hagyom a hónom alatt Hogy lemérje a lázát a világnak De tényleg ez van, én vártalak A tücskökkel ettem én is a füvet Felköptem a garázstetőkig És megcsillant szépen lefelé jövet Zsákmányállat Úgyse hiszi senki el magának Hogy amit lát az tényleg van Ha nem várja, hogy a valódi látványt Jelző kürtszó felharsan Szól a kürt, ellibben a függöny Amit most látsz az tényleg van Kár, hogy mikor körbenéznél A szélben a mécsesed ellobban És támad akkor olyan sötét Amiben az élők kezét Többet nem találod És ami elér azt ütöd-vágod Zsákmányállat máját mosod Egy névtelen patakban Körülötted olajfoltok Mézeskalács szívalakban És úgy nézed az arcod benne Mint régen a céllövöldében Az a lány akinek lőttél egyet Finom utalásféleképpen Biztos helyről, régről tudom hogy a Föld egy tányér és hogy azon Az emberek és a kövek Lesznek a mannához a köret Disznók tánca És egy pár üveg sörtől Majd mindenki elfelejti Hogy az lett amit így Pont nem akart itt senki Az ördög tudja csak hogy mi volt a célja De a húsunk került bele a moslékba S a disznók mind felzabálták S a Holdnál nézik a maguk árnyát Az ól falán és járnak tőle körbe Hátha úgy megszabadulnak tőle És nézi az ördög és hátrébb nézi az Isten És végül a szemük előtt Táncol majd minden S járják az ólban a disznók S az árnyak is diszkrét diszkót Működtetnek szerény haszonnal Táncolj disznó napozz holddal Egész éjjel minden éjjel lehetsz velem Fogom a kezed, Kipörgetlek, és elengedem Táncolj disznó, napozz holddal A Holdon nincs is sötét oldat Egész éjjel, minden éjjel Lehetsz velem a kezed fogom Kipörgetlek és elengedem Pörögj disznó napozz Holddal A Holdon nincs is sötét oldal Az árnyak is csak fénytős vannak A fényt én hozom mindnyájatoknak Egész éjjel minden éjjel Lehetsz velem lehetsz velem Fogom a kezed kipörgetlek Kipörgetlek és elengedem És egy pár üveg sörtől Majd mindenki elfelejti Hogy az lett amit itt pont Nem akart így senki És nézi az ördög és Hátrébb nézi az Isten És végül a szemük előtt Táncol majd minden Pistike (a Malév gépen) És átkelt a hajó a vízen És kiszállt és nézett, hogy milyen A túlsó part és hát más volt Csak fehér házak és ápolt Kertek, sok rózsaszín állat Mindegyiken fehér szárnyak Az oroszlán mer' olyan nagy volt Félt mikkor repült és karmolt Így hát őt kikerülték A Malév gépek és benne az ürgék Mutatták a kissrácnak Hogy Pistike láttad ezt, láttad? De Pistike semmit se látott Mert titokban bombákat gyártott Azért hogy valami legyen Velünk és alighanem A keze a nyomógombon Pihent és várta, hogy mondjon A belső hang olyat, Hogy nyomjad a gombot Pisti. Most sokat ne várj mert alattunk hajó Megy a túlpartra ott a jó Ne várj mert alattunk hajó Megy a túlpartra ott a jó Presszó rock Éjfél van a presszóban let's go van Mondja a kopasz erôs, aki az est gyôztese lesz - Jó - mondok, - Csak én még egy kis maradékot meginnék - Látod itt elôttem ezt, De a mondat végével együtt Kivezet a kapuhoz, hogy e' gyütt Az Idô itt várd meg és otthagy Bent meg nevetnek egyet De mindegy, pont jön az Idô Hogy megmondja nekem ugyan mitô' Dugulnak el szép ívű folyók És lesz mocsár az egész tájból S ha kijön fölé a kakukkod párszor Én nekivágok valami kezembe akadót Hát hogy tudsz ilyen utolsó lenni Hogy ami volt úgy többet nem lesz semmi Itt állunk valami nyárban A Balatonban, a májamon száj van A víz mint a vaj olvad a Holdtól Szôreink közt halraj horkol Na Idô ezt add vissza Meg mondd mitôl van, hogy olyan ritka Amikor nagyjából minden ott van a helyén Adódik nô és én mint odaadó legény Éji ég, és magyar föld bár pár német kint csörömpölt Ez mindegy én nem a paradicsomot reklamálom Tudom hozott anyagból kotyvasztod a masszát A bűvészek meg összebasszák A mozsarukban a poljotot, Na idô ezt add vissza Meg mondd; mitôl van hogy olyan ritka Amikor nagyjából minden a helyén Adódik nô, adódik legény Éji ég, magyar föld Igaz pár német kinnt csörömpölt Ez mindegy én nem a paradicsomot Reklamálom tudom hogy hozott Anyagból kotyvasztod a masszát A bűvészek meg összebasszák A mozsarukban a poljotot, de én Tudom hogy volt, voltam ott Szőkített nő Egyszer egy szőkített nő Kifogott egy ebihalat A hideg nagyvárosban A hidak alatt A szívkirály fázott De nem beszélt Csak csodálkozott Hogy a földre ért És jó itt, mondta a riportban Kereste a nőt, hogy őt is bemondja Az meg állt szőkén a hidak alatt És csak nézte a többi ebihalat Mert itt a földön él És nem beszél velem sem Kitalálhatom, hogy mit csinál A háza nagy, a férje béka Puszilja persze, de nem király És most otthon ül, és Hallgatja míg sötét lesz Töri a sósat a tévéhez Lehet, hogy jó lett volna talán És most már elég, hogyha szól Egy szomorú szám Mert itt a földön él És nem beszél velem sem Kitalálhatom, hogy mit csinál A háza nagy, a férje béka Puszilja persze, de nem király Emese Emese jött és megállt A gyógyszertárba és arra várt hogy a tudomány leszállítsa azt a szert Amitől jobban lesz és várta Egész nap, bedagadt a lába És késő lett és a "vény nélkül" ablakból Kihajolt egy férfi és mondani kezdte Hogy Emese, de ő közbeszólt erre Hogy én csak egy gyógyszerre várok hogy itt ne fújjon az a rossz szél És a fejére mutat, az ujján lángok Pattognak és csodát látott Az egész Lusta Kígyó Gyógyszertár Mert olyan szél lett, hogy a lángot Elfújta és aztán rángott Az arca míg az ajtóig kísérték Emese most már indul a buszod Menj haza szépen, látszik hogy tudod Hogy meg vagy bolondulva S holnap ne gyere újra Egy az egybe (csak maga) Fehérekét forgatok meg A földön kiterítve fekszenek Én a tőröm keresem bár Nem kenyerem a dicsekvés Dehát megint győztem és a Gyerekkor amíg tartott Winnetouként begyűjtöttem Sok sok, igen sok szőke skalpot És Szilaj Ló és Vörös Felhő Tehát sziú is voltam néha Meg Ülő Bika az tényleg győzött Bár elég régen még a Sebesült Térd nevű patak Jut eszembe nekem így most Ott meghaltunk mi is páran De főleg az volt igen kínos Hogy amikor eltemettek A rám került súlyos földtől Nem láttam, hogy az élet szép És azóta ott lent pörköl Valami pokol, de így most A tőröm, hogyha meglenne Azzal kivágnám én magam S nem pörkölődnék tovább benne S elindulnék Nagy Szellemként Rendet rakni a világban Ahol baj van Robin Hoodként Lőnék én minden irányba Ahol meg jó, ott kiskabát Lennék egy milliomos fián Vagy Télapó, hogyha lehet Télapó halott indián